Villány: Borászat és panzió kiváló helyen CM10039
300 m²7.076 m²54.969.573 HUF

Villány: Borászat és panzió kiváló helyen

Borgazdaság és panzió Magyarország egyik legjobb helyén. Kerek 2000 tő kékoportó (2009-es ültetés), 300 tő merlot (kb. 1985). A házban 5 vendégszoba ( 2 és 3 ágyasak), zuhanyzó/WC. Társalgó/étkező és konyha a vendégek számára (kb. 50m2), mosdók. Borraktár, borospince (3,5x15m). A borgazdaság egy hitelmentes Kft. tulajdona, amely azzal együtt eladó.

Felszereltség:
  • 300 m² lakóterület
  • 7.076 m² területnagyság
  • víz
  • kút
  • 230V
  • 400V
  • gáz
  • Telefon
  • kábel-tv/sat
  • központi fűtés
  • WC
  • zuhanyzó/wc
  • pince
Költségszámítás:
Vételár: 54.969.573 HUF
Vagyonszerzési illeték: 2.198.783 HUF
Telekkönyvi kivonat:1 20.000 HUF
Földhivatali szolgáltatási díj: 13.200 HUF
Piaci jutalék:1 2.094.341 HUF
Adásvételi szerzõdés (ügyvédi dij):1 698.114 HUF
Összköltség: 59.994.010 HUF
A számítás alapja a következő árfolyam 323,35 HUF = 1,00 EUR .
1 az áfát tartalmazza.

Település leírása Villány

Hivatalos honlapja

A nemzetközi hírnevű történelmi borvidék és a közeli hegyvidék névadó települése feltehetően már a kelták alatt is szőlőműveléssel foglalkozó családok számára adott megélhetést, noha őskori leleteket is találtak a Templom-hegyen. A vidék természeti adottságai: a Szársomlyó keleti és déli oldalai, a Karasicavölgye, a szubmediterrán jellegű éghajlat ideális körülményeket biztosítottak a későbbi szőlőműveseknek, így a rómaiaknak is, akik - amit azt a padlófűtéses villa és az abban talált mozaikok, illetve oltárkő tanusítják - jól kiépített, magas szintű szőlőkultúrát teremtettek ezen a területen. A honfoglalást követően magyarlakta vidéknek csak a török jelenlét változtatta meg az etnikai összetételét: szerbek telepedtek meg, akik először a Rákóczi-szabadságharc, másodszor az 1920-as években telepedtek ki Szlavóniába. Az első német betelepülők a XVIII. sz. második felében érkeztek, míg a magyarok csak a múlt században. A forrásokban sokféle névalakban szerepelt település (Villya, Vellám) borai a Habsburg Birodalom jelentős részén, különösen a Délvidéken, Bécsben és Stájerorszábgan találtak piacra, majd az infrastrukturális fejlődés következtében a múlt századi filoxériavész ellenére napjainkra egész Európába, sőt még a tengeren túlra is eljutnak. A község népességét tekintve fele részben magyar, fele részben német, ahol családi tradíció a szőlőművelés, így évszázados tapasztalatokra épül a borkészítés. A község lakossága túlnyomó részt római katolikus, mitegy tizede református és görög katolikus. Templomai közül a római katolikus középkori (XV. sz.) eredetű, de később átépítették. A görög katolikus és a virágosi templom is védett. A település egyik kezdeményezője a Villány-Siklós Borút Egyesületnek, amelynek feladata a helyi idegenforgalmi adottságok kihasználása, a vidék bekapcsolása az országos és nemzetközi idegenforgalom vérkeringésébe. A borkultúra és a gasztronómiai turizmus, valamint a falusi vendéglátás minőségi szintre emelésének eredményeként született meg hazánk első borútja.