CM24031
| 3.000 m² | 285.000.000 HUF |
Zalaegerszeg: Korszerű ipari csarnok, északnyugati városrészében, ipari övezet
Korszerű ipari csarnok Zalaegerszeg északnyugati városrészében, ipari övezetben.
Az ingatlan lokációja kiváló, környezetében kitűnő az infrastruktúra minden vállalkozás számára! Jelenleg a csarnok 880 m²-es, melyhez rendelkezésre áll alapanyaggal és tervrajzokkal egy 65 m²-es bővítési lehetőség, amit igény esetén csak kivitelezni kell. Továbbá a területen található egy utcafrontról nyíló 3 beállós garázs is.
Kiváló állapotú az épület, nyílászárói hőszigetelt műanyagok, klimatizált, világítása LED-es, áramellátását napenergia-park biztosítja.Az épület nagy részében 3x100 A rendelkezésre áll.
Fűtését egy vegyestüzelésű kazán és két gázkazán biztosítja, a szigetelésnek, napelemeknek és korszerű megoldásoknak köszönhetően minimális a fenntartása.
A gyártáshoz szükséges helyiségek mellett, irodák, mosdók, tároló helyiségek kerültek kialakításra.
A telek 3000 m²-es, automata öntözőrendszerrel felszerelt, parkosított, rendezett.
Zárt udvarral rendelkezik, a csarnok és az udvar biztonságát kamerák és riasztórendszer biztosítják!
Felszereltség:
- 3.000 m² területnagyság
- víz
- 230V
- 400V
- gáz
- csatorna
- Telefon
Költségszámítás:
| Vételár: | 285.000.000 HUF |
| Vagyonszerzési illeték: | 11.400.000 HUF |
| Telekkönyvi kivonat:1 | 10.000 HUF |
| Földhivatali szolgáltatási díj: | 10.600 HUF |
| Piaci jutalék:1 | 10.858.500 HUF |
| Adásvételi szerzõdés (ügyvédi dij):1 | 3.619.500 HUF |
| Összköltség: | 310.898.600 HUF |
| A számítás alapja a következő árfolyam 407,95 HUF = 1,00 EUR . 1 az áfát tartalmazza. | |
Település leírása Zalaegerszeg
Zalaegerszeg (németül Egersee, horvátul Jegersek vagy Jagersek; elterjedt rövidítése: "Zeg") Zala megye székhelye, megyei jogú város. A Zalaegerszegi járás központjaként számos település tartozik a vonzáskörzetébe. Magyarország 17. legnépesebb városa. Első írásos említése 1247-ből való Egurscugként, 1293-ban pedig már Egerszeg néven szerepel. Kanizsa 1600-as elestét követően nőtt meg szerepe, fokozatosan Zala vármegye központjává vált, mai fogalommal élve megyeszékhellyé válása a 18. századra tehető.