Türjei román templóm

Türjei román templóm

A falu legfontosabb nevezetessége a premontrei prépostság román stílusú, téglából épült plébániatemploma. A legépebben megmaradtak egyike abban a sorban, amit Ják, Zsámbék, Ócsa, a XIII. század elso felében épült legjelentosebb muemlékeink neve fémjelez. A templom déli mellékhajójának elso részén a nyersen hagyott téglafelületre festett az elso kifestési periódusban készített Szent László legendát ábrázoló falképciklus látható teljes szépségében. A templom közvetlen szomszédságában található rendház, az egyemeletes barokk stílusú préposti rezidencia, melynek építése a XVIII. században fejezodött be, az úgynevezett várnagyi terem mennyezetének freskóit idosebb Dorffmaister István festette. A monostor alapításáról pontos adatunk nincs, de mint a csornai prépostság fíliája 1234 elott már fennállt. Erről a Ninivei Catalogus tudósít, amely a Magyar Circália monostorait írta össze. Késobbi oklevelek arról is tudósítanak, hogy alapítója a Türje nemzetségbeli Dénes bán. O II. András és IV. Béla király Halics és Velence elleni hadjáratainak is részese, és királyi hatalomnak mindig hu támasza volt. A tatárok elol menekülo király kíséretében is ott találjuk. Így méltán nyerte el a Szlavón báni, majd késobb a nádori méltóságot. Fából készült szobra a templom elotti pihenokertben található. A Boldogságos Szuz Mária tiszteletére alapított monostor építéstörténete a most induló régészeti, muvészettörténeti kutatás befejeztével lesz rekonstruálható, de a régebbi szakirodalom feltételez egy tatárjárás alatt megszakadó építkezést, mely csak a XIII. század közepén folytatódott. A XIII. század közepi kisebb mértéku átalakítástól eltekintve a templom belso tere megorizte késoi román - korai gót téralakítását. Így falain, boltozatain épségben megmaradt a középkortól kezdve minden festett vakolatréteg. Közülük talán legjelentősebb az elso, melyre Szent László legendáját festették meg.